Work Text:
Az erdőt ellepték a favágók és kíméletlenül nekiestek a fáknak. Hasítottak a fejszék és dőltek a fák. Az erdő sírt. Sírtak a fák, melyeket kivágtak és sírtak az ott maradottak is.
A fákat elszállították, azonban egy kis fa kiesett a kötegből és ott maradt az úton sorsára várva. Egy kicsit még pityergett, aztán reménykedni kezdett, hátha mégsem lesz belőle tűzifa.
Reménye azonban szertefoszlott, amikor egy férfi - kezében a baltával - egy kunyhó felé hurcolta. Először fűrész került elő, azután a véső. A férfi egész nap dolgozott rajta, de elégedett lett az eredménnyel. Egy csodálatos kis fiúcska feje nézett rá. És a faragott fej mosolygott, pedig a férfi igazán szomorúra akarta faragni. De hogyan is lehetett volna szomorú a fej, amikor a fa lelke mosolygott!
